A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program eddig is megcímkézett 30 milliárd forintos forrásából állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására, illetve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére - derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából.

Az 1443/2016. (VIII. 17.) számú kormányhatározat "a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről" címet viseli és azt rögzíti benne a kormány, hogy: 

• "elfogadja a részére bemutatottak szerint a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését támogató Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepciót"
• "egyetért azzal, hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő által kezelt európai uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívásának kerete terhére biztosítsák"

Utóbbi kódszám alatt az EU-pénzt tartalmazó GINOP Éves Fejlesztési Keretében 30 milliárd forintos keretösszeggel "Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram" kifejezés áll, azaz egy eddig is hasonló célokra szánt kockázati tőkeprogramot a fenti névvel indít útjára a kormány.

Az alap felállításában bizonyára fontos szerepet kap a K+F+I területért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, hiszen más szereplők mellett az ő bevonását is elrendeli a koncepció szakmai megvalósításába a kormányhatározat következő pontja. A koncepció kidolgozására október 31-i határidőt szabott a kormány, és addigra az illetékeseknek gondoskodniuk kell a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő kiválasztásáról és működési feltételeinek biztosításáról is az elfogadott koncepciónak megfelelően.

A GINOP Éves Fejlesztési Kerete egyébként GINOP-8.1.3/B-16 azonosító számmal egy 70 milliárd forintos "Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram" kifejezést is tartalmaz, de az ebből a forrásból megvalósuló konkrét kockázati tőkealapról egyelőre nem jelent meg kormányhatározat.

Az előző, 2007-2013-as uniós ciklusban Jeremie néven több szakaszban közel 30 kockázati tőkealapkezelő kapott jogot arra (jellemzően 70%-nyi uniós forrásból, 30%-nyi magánforrással), hogy mintegy 40 kockázati tőkealap keretében segítse a kezdő, illetve fejlődő vállalkozások forráshoz juttatását. Az alapok jellemzően 4 milliárd forint körüli tőkével gazdálkodtak, így tehát a most induló 30 milliárdos K+F+I alap kifejezetten nagynak, koncentrált erőnek számít, a meglebegtetett 70 milliárdos alapra pedig ez méginkább igaz.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a legfrissebb Közlöny egy másik kormányhatározata (1442/2016. (VIII. 17.) számmal) a fentitől függetlenül arról határozott, hogy 8 milliárd forintnyi EU-forrást különítsenek el a GINOP pénzügyi eszközeit takaró 8-as prioritásából és ebből a pénzből (illetve a VEKOP keretéből, és esetlegesen magánforrásokból) egy másik kockázati tőkealapot kell felállítani az Irinyi Terv néven futó, iparfejlesztési stratégiát célzó projektek támogatására. 

Forrás: Portfolio.hu