Lázár János a 39. Komrányinfón beszélt a lakossági energiakorszerűsítési pályázatokról.
Az Európai Unió támogatási rendszere alapján csak a panelben élők kaphatnának vissza nem térítendő uniós támogatást, miközben a Fidesz a kertes családi házban élők felújítási terveit is támogatná és éppen ezért indult el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítási folyamata - mondta el a 39. Kormányinfón Lázár János.

A sajtótájékoztatón elhangzott legfontosabb információk, illetve szabályozási keretek: 

• Az EU támogatási szabályai szerint közvetlenül a magánszemélyek (így a kertes házak tulajdonosai) nem kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, miközben a panelben élők igen, hiszen náluk a társasház pályázna, mint jogi személy
• A kormány a tavaly beadott, Brüsszel által is elfogadott KEHOP-ban azt vállalta, hogy legalább 50 ezer magántulajdonban álló ingatlan energiahatékonysági felújítását támogatja, de Lázár szavai szerint ez az 50 ezer a 3,5 millió, korszerűsítésre váró lakáshoz képest "nem hiszem, hogy érdemben megváltoztatná a helyzetet" energiahatékonysági értelemben
• Szavai szerint éppen emiatt változtatott a kormány a korábbi elgondoláson, így tehát nemcsak a panelben élőknek szánna támogatást, hanem a kertes családi házban élőknek is
• A gond viszont az, hogy míg a panelesek (a társasház) közvetlenül is kaphatnak uniós támogatást, addig a kertes házasok nem (igaz egy közbeiktatandó energiahatékonysági alap, vagy más intézmény segítségével már igen - a szerk.), így Lázár megfogalmazása szerint nem lehetne közös nevezőre hozni a két, fenti ingatlanos réteget. Eközben viszont "a mi meggyőződésünk, hogy az az 1 millió is felújításra érdemes, amely nem Kádár-kockában" jött létre, azaz nemcsak a panelekre kellene forrást szánni - hangsúlyozta.
• Éppen emiatt döntött úgy a kormány tavaly ősszel, hogy az 50 ezer ingatlan felújítására szánt vissza nem térítendő uniós támogatást átcsoportosítja állami/önkormányzati ingatlanok felújítására és mindkét ingatlanos rétegnek egyaránt felkínálja a visszatérítendő (hitel alapú) uniós források lehetőségét
• Ebben a tavaly őszi kormányhatározatban emiatt rögzítették azt, hogy mintegy 100 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás lesz majd a lakosságnak és mivel ez csak az egyharmadát jelentené a felújítások során a finanszírozásnak, így egy összesen legalább 300 milliárd forintos energiahatékonysági korszerűsítési programról beszélhetünk és ebből már "majd csak lesz már valami"
• Szavai szerint ugyanis ehhez a 100 milliárdhoz még a Magyar Fejlesztési Banknak szintén legalább ennyit hozzá kellene tenni (nulla százalék közeli, kamattámogatott hitel), illetve további 100 milliárdot a lakosságnak a saját erejéből is hozzá kellene tennie.

Forrás: portfolio.hu