Hétfőn elfogadta az Európai Bizottság Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját.

A program 4,2 milliárd euró (mintegy 1300 milliárd forint) közvetlen és közvetett agrártámogatás keretrendszerét tartalmazza, amelyekből 3,4 milliárd eurót az EU költségvetése fizet és 740 millió eurót pedig a magyar költsélgvetés.

Mint korábbi hírünkben is kifejtettük, a legfontosabb fejlesztési célok közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A tervezet a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

A teljes keret több mint 40 százalékát fordítja a kormány a munkahelyteremtő beruházásokra, mint például az élelmiszer-feldolgozó ipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire, a kertészeti és az állattenyésztési ágazatokra. Emellett stratégiai célként szerepel a programban a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés. Épp ezen a területen alakult ki a legnagyobb ellentét a hazai álláspont és a brüsszeli vélemény között. A Miniszterelnökség szerint azonban sikerült eredményesen egyeztetni Brüsszellel, így erre a célra mintegy 54 milliárd forintot különíthetett el hazánk.

A családi vállalkozások mellett az új támogatási időszak egyik legnagyobb nyertesei a fiatal, pályakezdő gazdálkodók lesznek. A kormány elkülönített összegekkel, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen felül közel 40 milliárd forint fordítható a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására.

A pályáztatás folyamatát és a források felhasználását segíti, hogy a Miniszterelnökség egységes eljárásrendet alakított ki az egyes operatív programokban. Ennek köszönhetően a pályázás folyamata lényegesen kevesebb adminisztrációval jár majd a jövőben. A változások egyike a gépkatalógus megszűnése, amelyet független árajánlatok fognak kiváltani.