Innovatív megoldások az idősek életminőségéért- AAL pályázat

Létező infokommunikációs megoldások innovatív integrálásával, illetve újak kidolgozásával lehet pályázni az idősek életvitelét segítő AAL Program idei felhívására. Az Európai Bizottság és a résztvevő országok – köztük Magyarország – közös pályázati programjának képviselői április 9-én és 10-én Budapesten, az NKFI Hivatalban tartottak két napos tanácskozást az idei pályázati felhívással kapcsolatos pénzügyi, koordinációs feladatokról és a program további irányairól.


Az időskorúak aktív életvitele, az otthonukban is tevékeny mindennapjai, a magányosabb napok enyhítése, valamint testi és lelki biztonságuk garantálása egy fejlett szociális hálózat segítségével minden társadalomnak alapvető érdeke. Az Európai Bizottság és a résztvevő országok ezért indították el 2008-ban az AAL (Active and Assisted Living – Tevékeny és önálló életvitel) pályázati programot, melyet 2014-ben meghosszabbítottak. A program célja innovatív, infokommunikációs technológiai megoldások létrehozása az idős emberek életminőségének javításáért. Olyan termékek és szolgáltatások fejlesztéséről van szó, amelyek két éven belül piacra dobhatók, tehát gyors és hatékony megoldást jelentenek az idősek mindennapjaiban felmerülő problémákra. A 2017-es felhívás beadási határideje 2017. május 24., a projektenként elnyerhető támogatás maximum 2,5 millió euró.

Divinyi Ágnes, az NKFI Hivatal nemzetközi kapcsolattartója elmondta: a tanácskozáson a program félidős tapasztalatait és további irányait vitatták meg. (A Nemzeti Kapcsolattartók Hálózatát minden Horizont 2020 programban résztvevő ország - hazánkban az NKFI Hivatal - működteti). A félidős értékelésnél a résztvevők egybehagzóan jónak minősítették a programot. Megállapították azonban, hogy a projektben résztvevő kis- és középvállalatok nem elég tőkeerősek a program nagy léptékű hálózatainak működtetéséhez (egy ilyen hálózat nagyon szerteágazó, nonprofit intézmények, idősgondozási szervezetek, egészségügyi intézmények, szociális szakemberek is részt vesznek benne), így a kifejlesztett innovatív megoldások piacra dobása is nehézségekbe ütközik. A program szakértői szerint egyértelmű, hogy a jövőben a nagyvállalatok bevonására is szükség van.

Az AAL pályázatokról tudni kell, hogy hazai forrás is kell hozzá, az Európai Bizottság csak kiegészítő támogatást ad a Horizont 2020 program keretében. A projekt-tervek csak konzorciálisak lehetnek, tehát a pályázatban legalább három különböző, az AAL tagállamban működő független intézmény (kis- és középvállalkozás, nagyvállalat, felsőoktatási intézmény, nonprofit intézmény) összefogására van szükség. A magyar befogadási kritériumok alapján csak olyan projektek kaphatnak finanszírozást, amelyekben szerepel profit-orientált magyar vállalkozás is. Magyarország évente, hazai forrásból 150 millió forintot szán az AAL programra. 2014-ben 4 projekt 6 résztvevővel, 2015-ben 3 projekt 6 résztvevővel, 2016-ban pedig 1 projekt 3 résztvevővel nyert nemzeti és EU-s támogatást. A magyar pályázók számos projektben működnek közre. A Bay Zoltán Nonprofit Kft., a BME-vel és az Informatika a Látássérültekért Alapítvánnyal konzorciumban vesz részt a gyengén látók számára a városi közlekedésben használható, háztól házig tartó navigáció kifejlesztésében. A Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület részvételével zajlik az önállóan élő idősek és gondozóik közötti kapcsolattartás és információáramlás megkönnyítését célzó projekt, az Andrássy Gyula Egyetem projektje pedig az idősek szaktudását a konkrét igényekkel összekapcsoló platformot készít.

A budapesti ülésen már a 2018-as felhívás tervezése is elkezdődött, valamint a résztvevők megállapodtak abban, hogy legközelebb szeptemberben, a portugáliai Coimbrában találkoznak az AAL program eredményeit és a szakmai területet bemutató, AAL Forum elnevezésű kiállításhoz és előadássorozathoz kapcsolódva.

Forrás: NKFIH