Cégünk a Projectmine Kft. ügyvezetője, Barabás Tamás is minden alkalommal részt vesz azon az egyeztetésen amely a Miniszterelnükség és a piacvezető projektmenedzsment cégek között zajlik, havi rendszerességgel. A mostani egyeztetés alapján nem kell szétválasztani a K+F+I célú uniós pályázatoknál a költségtételeket, így tehát az a céges nyertes, amely 25 millió forintot meghaladó EU-támogatást nyert, mentesül a közbeszerzési kötelezettség kiírása alól - hangzott el a Miniszterelnökség részéről a mai parlamenti projektmendzsment egyeztetésen. Ez tehát gyorsabb projektkezdést és támogatás kifizetést tesz lehetővé. Hosszas vívódás után viszont eldőlt az is, hogy az új állami projektértékelői rendszerben kerül értékelésre az a 2700 darab felhívás, amely még tavasszal érkezett be a prototípus-fejlesztési pályázatra (GINOP-2.1.7). Ez a döntés viszont rengeteg pályázó számára elhúzódó eredményhirdetést vetít előre.

Két nagy ráncfelvarrrási kör jön ősszel az informatikai rendszerekben

Dányi Gábor az elektronikus pályázásban fontos két nagy rendszer (EPTK FAIR és EU PR) jelentős technikai hibajavítási köreit is kiemelte:

• az első az elmúlt két hétben volt egy nagy hibajavítási kör (minden eddig felmerült technikai-működési igényt feldolgoznak most, a frissítéseket pedig szeptember végén adják ki),
• majd októberben lesz egy második kör, amelynek eredményei novembertől lesznek érzékelhetők.

Annyiszor tartunk ilyet, amennyiszer szükség lesz rá, de várhatóan a mostani és az őszi újabb ráncfelvarrásnál minden fontos technikai problémát javítunk - rögzítette Dányi és egyéb változtatásokat is jelzett:

• lehet majd "klónozni" a költség funkciókat
• lesz olyan funkció, amelynek segítségével a hiánypótlási funkció hosszabbítható lesz (kiírói oldalról)
• tizedesjegy probléma: az elnyert és kiutalt támogatások fillérben való nyilvántartása megszűnik (az ezer forint alatti tételt sajnos lehet megszüntetni sok jogszabályi ok miatt sem), ami segíti majd a kifizetést, pl. a GINOP-ban
• a "biztos akarsz-e" megerősítő kérdést kitörlik a rendszerből, mert felesleges ez a sok visszakérdezés és lassítja a pályázás folyamatát
• a nyílt forráskódú rendszer miatt sokszor előfordultak leállások, működési zavarok a FAIR-ben, de ezek év végéig meg fognak szűnni, mivel a rendszer stabilitásának elérésére jelentős erőforrásokat allokál a tárca Dányi felügyeletével.

Most is lezajlott a csata a Miniszterelnökség és az IM között 

Arra a szakmai felvetésre, hogy gyakorlatilag teljességgel átláthatatlan az egyes Operatív Programok Éves Fejlesztési Kereteinek Közlönyben megjelenő újabb verziója, Dányi Gábor jelezte: igen, ez mindenkinek problémát okoz. Elárulta: igazságügyi kodifikációs okai vannak annak, hogy a kormányrendeletekben szöveges és pontosan hivatkozott módon lehet csak módosítani egy előző kormányrendeletet, így hiába adják oda a tárcának az áttekinthető táblázatot (miről mire változtak az egyes pályázatok paraméterei).

"Minden évben megvívjuk ezt a csatát az Igazságügyi Minisztériummal, de mindig alulmaradunk"
- jegyezte meg.

Kompromisszumos megoldásként felajánlotta, hogy az egyes ÉFK-k ilyen áttekinthető táblázatait a jövőben a fórum szakmai egyeztetési csatornáján keresztül is kiadja a Miniszterelnökség, miután a Közlönyben megjelenik egy új ÉFK.

Módosítják az uniós ingyenhitel felhívását

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a kamara részéről a mai fórum szakmai koordinátora azt vetette fel, hogy az uniós ingyenhitelként hirdetett GINOP-8.3.1-16 kódszámú pályázatot megnyerni viszonylag könnyű, de lehívni rendkívül nehéz a szabályrendszer miatt (pl. ingatlan pótfedezet bevonhatósága, egyéb szabályok miatt), Dányi Gábor azt jelezte: ismerik a problémákat, és dolgoznak már azon, hogy az MFB új vezetésével megtalálják a megoldásokat a felgyorsított forráslehívásra. Jelzése szerint ehhez módosítják majd a felhívást is, igaz ennek pontos időpontjára nem adott indikációt.

Hiába a hatalmas túligénylés, nem lesz nagy keretemelés

A vállalati K+F+I pályázat (GINOP-2.1.1-15) kapcsán elhangzott a fórumon, hogy a közelmúltban meghozott 68 milliárd forintos támogatási döntésen felül csak minimális, néhány milliárdos további keretemelés lesz - jelezte Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, illetve Dányi Gábor. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a minapi eredményhirdetés után még támogatásban reménykedők nagy része nem fog támogatáshoz jutni.

A hivatalos adatok szerint közel 365 milliárd forintnyi beadott pályázat volt, de ebből a jogosultsági kritériumoknak 300 milliárd forintnál kevesebb felelt meg. A már kiértesített nyertesek közül sokan az igényeltnél jóval kevesebb támogatást kapnak, így közülük bizonyára lesznek olyanok, amelyek visszaadják a potenciális támogatást (ezek a visszahulló pályázatok). Az így felszabaduló támogatási keretből, illetve egy további minimális keretemelésből fognak támogatást adni azoknak, akiknek a pályázata a kifogáskezelés folyamatában van. Összességében várhatóan 72 milliárd forint körülig mehet majd fel a tényleges vissza nem térítendő támogatás volumene.

Emellett az is törekvés, hogy az erősen túligényelt, a GINOP 2-es prioritásába tartozó pályázatoknál a nyerteseket eltolják a hitel, illetve a kombinált hitel típusú konstrukciók irányába.

Csúszó élelmiszeripari pályázati eredmények és MVH 

Azoknak a vidékfejlesztési uniós pályázatoknak (élelmiszeripar, már átestek a jogosultsági vizsgálaton), amelyek bekerülnek az állami projektértékelői rendszerbe értékelésre, ebben az évben várhatóan nem lesz eredményhirdetése, mert az MVH értékelői rendszer és az állami projektértékelői rendszer között "nincs átjárási lehetőség" (az agrárinformatikai rendszer nincs felkészítve a külső, a hivatalos állami értékelők bekapcsolódására), de az informatikai probléma megoldásán már dolgoznak - hangzott el az egyeztetésen.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a probléma és a nagy csúszás kapcsán hallott mai piaci visszajelzések alapján úgy fogalmazott: ez is azt mutatja, hogy az MVH-ra nincs szükség, és az intézményt be kell hinteni sóval.
Az agrárinformatikai rendszer módosítására van egy rapid megoldás, ami 1-2 hónapon belül működhet - jelezte Dányi Gábor.

Vitályos Eszter azt fűzte hozzá, hogy jövő héten lesz egy egyeztetés az MVH, a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság között, hogy az MVH megszüntetésével kapcsolatos feladatok és keretek pontosan hogyan haladhatnak.

A fórumon elhangzott, hogy a trágyatárolók építésével kapcsolatos VP-pályázatnál a napokban megszülettek a támogatási döntések, már csak a nyertes projektek kihirdetése van hátra.

Már nekiláttak a pályázatok értékelésének az új rendszerben

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az állami projektértékelői rendszer felállása kapcsán az alábbiakat is jelezte:

• Már megkezdték a rendszerbe regisztráltak (most 1854 fő) több felhívás értékelését, így például a KEHOP 5.2.9 kódszámú felhívást, illetve 8 fajta TOP-os felhívást
• Ahogy ma elhangzott: a GINOP 2.1.7-es felhívás (prototípusos) is az új értékelői rendszerbe kerül
• Összesen 6000 pályázat van, amely az összes felhívásból értékelhető lenne
• Ezekből az adott pályázat jogosultsági feltételein már átment 4588 db,
• Ebből már ki is van adva értékelésre 2387 db, a kettő közötti különbség éppen a 2.1.7.-es pályázathoz tarozik (közel 2000 pályázat felelt meg a jogosultsági feltételeknek, azaz mintegy 700 pályázat meg sem felelt)

Rizsa helyett rövid összefoglalóra van szükség

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is részt vett a mai egyeztetés elején, részben amiatt, mert a minap született meg a GINOP-2.1.1-15-ös kódszámú Vállalati K+F+I pályázat eredményhirdetése (ennek hátteréről itt írtunk). Ennek tapasztalatai alapján néhány kérést is megfogalmazott a fórum résztvevői felé:

• nagyon sok K+F+I pályázat sajnos úgy érkezett be, hogy semmiféle releváns K+F+I tartalma nem volt, miközben triviális dolgokat magyaráznak szövegként (mennyire fontos az innováció, stb.). Így azt javasolja a pályázatíróknak: "inkább azt kellene leírni, hogy mi az ötlet, és ehhez tegyék hozzá azt, amit a pályázatíróknak kell" (kiegészítő információk, amelyek segítik, hogy a brüsszeli szabályok miatt bonyolult pályázati rendszerben átmenjen a pályázat)
• arra kéri a résztvevőket: "csak olyan pályázat szülessen, amelynek van világos K+F+I tartalma és a pályázatírónak nem az a feladata, hogy ezt a tartalmat kitalálja, hanem az egyéb feltételeknek (formai, tartalmi) meg tudjon felelni az ötlet" pályázat formájában. "Ha ez megvalósul, sokkal kevesebb ostoba pályázat születik", azaz például nem írnak bele olyan költséget, amely egyébként nem elszámolható
• együttműködésre kérte a pályázatírókat, hogy ha az ügyfél nem tudja nekik értelmesen elmagyarázni a K+F+I ötlet lényegét, akkor inkább ne írják meg neki a pályázatot. "Ha egyszerű szavakkal nem írható le, hogy mi a cél és mi a várható eredmény, akkor valószínűleg maga a kutató sem érti, hogy mit kutat" és "akkor nem érdemes a pályázatot megírni."
• projektmenedzsment oldalról felvetették, hogy a pályázatírók nemcsak az írásban segítenek, hanem a több évre szóló megvalósítási és fenntartási szakaszban is, így erre a munkára igenis szükség van (szabályos pénzlehívás, stb.), amellyel egyet értett Pálinkás.

Pálinkás a prototípus felhívásra érkezett 2700 darabos beadott pályázat kapcsán úgy fogalmazott: "kicsit túlzásnak tartom" ezt a magas darabszámot és hozzátette: "valószínű van ennél a pályázatnál egy félreértés, hogy mi is valójában a prototípus".

Két nagy horderejű pályázati bejelentést tett a Miniszterelnökség

Vitályos Eszter, a tárca államtitkára azt is bejelentette, hogy már közel 4300 fő megkezdte a regisztrálást az állami pályázatértékelői rendszerbe, 2145 fő be is fejezte, közülük pedig az értékelői bizottság már 1854 főt jóvá is hagyott, így bekerültek a névjegyzékbe. Az államtitkár, illetve Pálinkás József, az NKFIH elnöke is érzékeltette, hogy intenzív tárgyalásokat folytattak az elmúlt időszakban arról, hogy minél többen jelentkezzenek be természettudományos-műszaki területeken az értékelői rendszerbe. Jelzésük szerint ennek a következő 1-2 hétben lesz is eredménye: még tovább nő a rendszerbe jelentkezők száma.

Mi a két nagy horderejű döntés lényege?

Amint szeptember 1-jei cikkünkben rámutattunk: szakmai bizonytalanság keringett a piacon arról, hogy hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési törvény (Kbt.) azon szakaszát, amely a 25 millió forint feletti támogatástartalom felett közbeszerzési kötelezettséget ír elő a nyerteseknek, de kivették ennek hatálya alól a kutatás-fejlesztési célra megnyert támogatásokat. Az értelmezési bizonytalanság lényege az volt, hogy:

• az egyik értelmezés szerint ha a projekt 25 millió forint feletti támogatás-tartalma teljes egészében KFI célú, akkor nem kell közbeszerzést kiírni
• a másik értelmezés szerint viszont ha van olyan költségelem a nyertes projektnél, ami nem közvetlenül KFI célú, de a konkrét KFI projekthez kötődik (pl. kötelező pályázati kommunikáció, projektmenedzsment díj), akkor az egész, 25 millió forintot meghaladó támogatás-tartalomra ki kell írni a közbeszerzést.

A fenti bizonytalanság után Dányi Gábor, a Miniszterelnökség államtitkára azt az állásfoglalást jelezte ma:

nem kívánja a költségtételek szétbontását a K+F+I célú pályázatoknál a tárca, így tehát az a cég, amely 25 millió feletti támogatást nyert, de a K+F+I célú pályázatban egyéb költség is elszámolható, nem kell közbeszerzést indítania.
Ez rendkívül fontos iránymutatás a közelmúltban (több száz) és a következő időszakban nyertes cégek számára, mert így nem lassítja egy 4-6 hónapos procedúra a projektük megkezdését és egyúttal az uniós pénzek kifizetését.

Dányi egyébként más téma kapcsán, de általános jelleggel azt hangsúlyozta: a rendszer minden szereplőjének az az érdeke, hogy minél hamarabb megszülessenek a pályázati eredmények és velük együtt az uniós kifizetések is minél nagyobb volumenben emelkedjenek.

Tegnap dőlt el a másik nagy kérdés

Pálinkás József, illetve Vitályos Eszter is jelezte, hogy valóban sok dilemma, "gyötrődés" volt a GINOP-2.1.7-15 kódszámú prototípus-fejlesztési pályázatnál arról, hogy a beérkezett 2700 db támogatási igényt még a régi megoldás szerint értékeljék, vagy bekerüljön az új állami projektértékelési rendszerbe. A tegnapi egyeztetésen végül eldőlt, hogy ez a pályázat már az új állami értékelői rendszerbe kerül be, és egyúttal már meg is kezdődött az értékelése. Mivel egyelőre kevés a megfelelő számú szakértő (az NKFIH-ból is fognak bejelentkezni az új rendszerbe és az egyetemi kutatói körből is), így idő, mire ők megtanulják a rendszer működését. Emiatt egyelőre nem hangzott el a kormány részéről arra konkrét ígéret, hogy mikorra várható eredményhirdetés.

Forrás: portfolio.hu