2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket - derül ki egy friss brüsszeli tájékoztatásból. Magyarországnak eddig 2,4 millió eurónyi hitelt sikerült megszereznie a Juncker-tervnek is nevezett beruházási program kkv-kat célzó "lábából" a K&H Bank közvetítésével. Ez a hitelprogram a várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt (kb. 42 milliárd forintot) generálhat 1500 magyar kkv és start up számára - írja terjedelmes összefoglalójában a Bruxinfo. 

Három hónap alatt 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálni a Juncker-tervként ismertté vált európai beruházási program keretében - jelentették be pénteken Brüsszelben.

Az Európai Beruházási Alap (EIF) év végéig 84 megállapodást írt alá az EFSI égisze alatt közvetítő szerepet vállaló bankokkal kis- és közepes méretű vállalkozások projektjeinek finanszírozásáról. Közpénzből (az EIF hozzájárulása) 1,8 milliárd eurót fektettek be eddig, ami várakozások szerint ugyancsak 25 milliárd eurónyi beruházást fog generálni, és több mint 81 ezer kkv és start up cég profitálhat belőle.

A kkv-k finanszírozásában eddig 17 tagállam volt érintett, köztük egy finanszírozási projekt révén Magyarország is. Az EIF és a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) 2015. decemberben írt alá megállapodást, amelynek keretében az EIF összesen 2,4 millió eurónyi hitelt nyújt a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. Becslések szerint a 2,4 milliós kezdeti befektetésből 135 millió eurót mobilizálhatnak nagyjából 1500 magyar kkv és start up számára.

Az EFSI-nek két pillére van: az elsőből nagyobb kockázati mutatójú infrastruktúra-fejlesztési és innovációs programokat finanszíroznak, míg a második kisebből a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését finanszíroznák. A Juncker-terv célja, hogy a magánberuházások ösztönzésével lendületet adjon az európai gazdaságnak, különös tekintettel arra, hogy közpénzből nem nagyon van forrás a gazdaság élénkítésére, miközben a beruházások értéke 2015-ben 14 százalékkal elmaradt a 2007-es, gazdasági és pénzügyi válság előtti szinttől.

A gazdaságélénkítési programba az EFSI-n keresztül eddig 22 tagállam kapcsolódott be. Lettország, Litvánia, Románia, Görögország, Ciprus és Málta az eddigi hiányzók.

A Bizottság becslései szerint a közpénzek és magánberuházások aránya 20-80 százalék között alakult eddig, ami reményt ad arra, hogy a 2017 végi záráskor túlszárnyalhatják majd a kitűzött 315 milliárd eurónyi beruházási összeget.

Az első, infrastrukturális pilléren belül nyújtott hitelek legnagyobb részét, 17 százalékát energetikai és klímacélokra fordították. A hitelek 8 százaléka jutott eddig a közlekedésre, 5 százaléka kutatásra és fejlesztésre, a többi rész kkv-kba való beruházásokra, az ICT-területre, egészségügyi infrastruktúra modernizálására és környezetvédelemre, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására jutott.

Az EFSI többek között olyan projektekbe szállt be hitellel, mint tengeri szélenergia park megépítése Belgiumban; infrastrukturális projekteket finanszírozó pénzügyi alap létrehozása Koppenhágában; bio-tejtermékeket előállító üzem Finnországban; a Midland városi kórház korszerűsítése Nagy-Britanniában, lakóépületek energiahatékonyságának javítása Franciaországban; kkv-k kölcsönökkel való segítése Hollandiában és a spanyol gázszállítási és gázelosztó rendszer fejlesztése.

A Juncker-terv végrehajtásának következő fontos állomásaként 2016. februárban üzemképessé válik az európai beruházási projekt portál, amely átfogó képet ad majd a beruházók számára az elérhető projektekről, és azok legfontosabb paramétereiről. A projektek beazonosítására, kifejlesztésére és finanszírozásának megszervezésére hozták létre még 2015 szeptemberében az európai beruházási tanácsadási platformot (EIAH). 

Forrás: portfolio.hu