Az újranyitás előtt álló, a kkv-k által leginkább várt két EU-s kapacitásbővítő pályázatnál a kötelező vállalások lazultak, míg a tartalmi értékelés szempontjai jócskán szigorodtak - derül ki a Portfolio azon elemzéséből, amelyben a tavalyi felhívásokat a most társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegekkel hasonlítottuk össze. Utóbbiakból nagyon úgy tűnik, hogy az érett, de még mindig gyorsan növekvő, fejletlen kistelepüléseken nagy ipari beruházást tervező cégek rúghatnak a legnagyobb eséllyel labdába.

Ez persze nem véletlen, hiszen a tavalyi 165 milliárdos pénzosztási körrel szemben most csak 45 milliárd forintnyi újabb vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. A kisebb, 5-25 millió forintnyi támogatást kínáló idei pályázatnál fontos, hogy új cégek ezen már nem indulhatnak, de a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazását elkezdték támogatni. Lényeges, hogy a tavalyi pályázati körrel szemben az idei két pályázaton egyszerre, egy naptári éven belül már nem lehet támogatást nyerni. 

Ezekről a pályázatokról van szó
Korábbi cikkünkben már összefoglaltuk a társadalmi egyeztetésen lévő kapacitásbővítő pályázatok fontosabb tudnivalóit, amelyek a tavalyi GINOP kapacitásbővítő felhívások újranyitásaként értelmezhetőek. A Portfolio az újranyitás okán összehasonlította a tavalyi és a társadalmi egyeztetés alatt álló konstrukciók feltételeit. 

• Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című GINOP - 1.2.1-15 felhívás, 105 milliárdos kerettel
• Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című GINOP - 1.2.1-16 felhívás, 24 milliárdos kerettel
• Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című GINOP-1.2.2-15 felhívás, 60 milliárdos kerettel
• Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című GINOP-1.2.2-16 felhívás, 21 milliárdos kerettel

Amit mind a 2 új pályázat esetében kijelenthetünk, hogy a címben nincs különbség, csak a kódszámban tapasztalunk eltérést, így a tavaly megjelent konstrukciók kódszáma 15-el végződik, míg az idénre tervezett konstrukciók kódszáma pedig 16-al.

A GINOP-1.2.1-15 és a GINOP-1.2.1-16 pályázatok összevetése
A tavalyi felhívás keretösszege 105 milliárd forint volt, míg az idei évre tervezettnek csak 24 milliárd forint. A GINOP-1.2.1-15 konstrukciónál az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 50 millió Ft, maximum 500 millió Ft, míg a GINOP-1.2.1-16 felhívás esetében minimum 25 millió Ft, maximum 250 millió Ft.

A két pályázat keretében támogatható tevékenységek köre esetében tapasztalt eltéréseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 

További különbségeket a kötelező vállalások pontban találtunk, melyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze. 

A támogatást igénylők körét az új, társadalmi egyeztetés alatt lévő kiírásban pontosabban megfogalmazzák, ugyanis gazdálkodási formakód szerint is lehatárolják, azokat a vállalkozásokat, amelyek indulhatnak majd a pályázaton.

Az új, társadalmi egyeztetés alatt lévő kapacitásbővítő pályázat esetében számos új kritériumot figyelhetünk meg a tartalmi értékelési szempontoknál. Szembetűnő változás a rangsorolási szempontoknál tapasztalható, melyet a következő táblázatban foglaltunk össze. Az értékelési szempontokhoz hozzárendeltük a maximális pontszámokat is. Összeadva az új konstrukció pontszámait 103 jön ki, melyet a hozzászólók is megjegyeztek és javasolták, hogy a 3 pontos szabálytalansági eljárások vizsgálatát emeljék át a jogosultsági feltételek közé. Az új pályázat esetében 103 pontból kell a vállalkozásoknak a minimális 50 pontot elérni, ami tulajdonképpen egy nagyobb merítési alapot biztosít a cégeknek. Ezzel szemben a korábbi kiírás esetében 100 pontból kellett 50 pontot szerezni a támogathatósághoz. Pirossal jelöltük az általunk felfedezett változásokat a korábbi konstrukcióhoz képest. 

A fenti táblázatból jól látható, hogy 5 területen módosult a pályázat 

1. Új szempontként került be az értékelési rendszerbe az, hogy a pályázó a támogatást igénylő által a projekt keretében fejleszteni kívánt tevékenység az Irinyi Terv kiemelt fejlesztendő ágazatba tartozik.
2. Az 1 főre eső hozzáadott érték arányát masszívan támogatja a pályázat kiírója (max 10 pontig), mint új értékelési szempontot.
3. A minőség-, vállalat- és környezetirányítási rendszerrel rendelkezik a cég, akkor 15 pontot szerezhet.
4. Ha a támogatást igénylő pénzügyi korrekciót eredményezett szabálytalansággal nem érintett, akkor 3 pontot szerezhet az új kiírás szerint.
5. Minél nagyobb a projekt saját tőke arányos beruházási érték aránya, annál több pontot kaphat, összesen max. 5 pontig.

A legnagyobb változás a tavalyi felhíváshoz képest, hogy eddig egyszerre lehetett támogatást nyerni mind a két konstrukcióban, most azonban ez nem lehetséges. Erre hívja fel a figyelmet a pályázat 4.2. pontja, mely szerint nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére, amelynek a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása a GINOP-1.2.2-16 és a GINOP- 1.2.6-8.3.4-16 kódszámú felhívások, illetve a GINOP-1.2.1-16 felhívás keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban.

A GINOP-1.2.2-15 és a GINOP-1.2.2-16 kódszámú pályázatok összevetése

A tavalyi konstrukció keretösszege 60 milliárd volt, míg a mostani pályázati felhívás tervezett keretösszege 21 milliárd forint. A tavalyi felhívás esetében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 5 millió Ft, maximum 50 millió Ft volt és az egy teljes, lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén legfeljebb 10 millió Ft lehetett. Most viszont a tervezet szerint minimum 5 millió Ft, maximum 25 millió Ft a támogatási tartomány és új cégek nem is indulhatnak.

A két projekt keretében támogatható tevékenységek köre eltérő, mint azt az alábbi képen is jól láthatjuk összefoglalva. Újdonságként került be az új kiírásnál a támogatható tevékenységek körébe a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. 

A felhívások közötti további különbség, amit még észrevettünk az a kötelező vállalásokpontban található, melyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze. 

A támogatást igénylők körét az új, társadalmi egyeztetés alatt lévő kiírásban pontosabban megfogalmazzák, ugyanis gazdálkodási formakód szerint is lehatárolják, azokat a vállalkozásokat, akik indulhatnak majd a pályázaton. Továbbá a felhívás szövegéből kikerült az, hogy támogatási kérelmet nyújthatnak be mikro-, kis-, és középvállalkozások d) pontja: amelyek egy teljes (365 napos), lezárt üzleti évvel nem rendelkező bejegyzett vállalkozások, és amelyek projektje a Felhívás 1. számú szakmai mellékletében szereplő feldolgozóipari tevékenység fejlesztésére irányulnak. Ez a változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben az új kiírásban újonnan alapított cégek nem indulhatnak.

Az új, társadalmi egyeztetés alatt lévő kapacitásbővítő pályázat esetében számos új kritériumot figyelhetünk meg a tartalmi értékelési szempontoknál. Szembetűnő változás a rangsorolási szempontoknál tapasztalható, melyet a következő táblázatban foglaltunk össze. Az értékelési szempontokhoz hozzárendeltük a maximális pontszámokat is. Pirossal jelöltük az általunk felfedezett változásokat a korábbi konstrukcióhoz képest. 

A fenti táblázatból jól látható, hogy 4 területen módosult a pályázat 

1. A korábbi kiírás úgy részesítette előnyben az SZVZ-ben fejlesztőket, hogy akár 70 %-os támogatást kaphattak, ezt a mostani kiírásból kivették. A mostani pályázatban 6 pontig terjedően, tehát pontszám alapján ösztönöz a pályázat kiírója. A korábbi kiírásban a SZVZ-ben megvalósuló projektek esetében elég volt 40 pont, ezzel szemben most nem támogathatók azok a támogatást igénylők, amelyek esetében a támogatási kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 50 pontot. Így ugye a tavalyi kiírásban a gyengébb cégek is tudtak indulni, de most ezeket a vállalkozásokat kiszorítják. Nem életszerű, hogy egy kis faluban lévő cég akkreditált klaszter tag legyen és legyen nyertes K+F projektje.
2. Plusz pont jár azért, ha a pályázó a támogatást igénylő által a projekt keretében fejleszteni kívánt tevékenység az Irinyi Terv kiemelt fejlesztendő ágazatba tartozik.
3. Míg az előző pályázat az új cégeket is engedte indulni, addig a mostaniban ez kizárt és minél több lezárt üzleti évvel működik egy cég, annál több pontot kaphat az értékelés során. (max. 8 pontig)
4. Minél magasabb a tervezett beruházás mérete a különböző pénzügyi mutatókhoz viszonyítva, annál több pontot kaphat a pályázat (max 26 pontig). Emellett még új elemként az üzemi eredmény arányát szintén jelentős pontszámmal támogatja a pályázat kiírója.

A tavalyi felhíváshoz képest a legnagyobb változás ezen konstrukció esetében is, hogy eddig egyszerre lehetett támogatást nyerni mind a két konstrukcióban, most azonban ez nem lehetséges. Erre hívja fel a figyelmet a pályázat 4.2. pontja, mely szerint nem nyújtható támogatás, azon támogatást igénylő részére, vagy amelynek a 651/2014/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner-, vagy kapcsolt vállalkozása a GINOP-1.2.1-16 és a GINOP- 1.2.6-8.3.4-16 kódszámú felhívások, illetve GINOP-1.2.2-16 felhívás keretében az adott naptári évben már részesült támogatásban.

Összegzés

• Mind a két új konstrukció esetében elmondhatjuk, hogy sokkal kevesebb keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére az újranyitás alkalmával, így az igényelhető maximális összeg is kevesebb.
• Az összefoglaló táblázatokból jól látható, hogy a tartalmi értékelés szempontjait szigorították, míg ezzel párhuzamosan a kötelező vállalásokat lazították.
• Újdonságként támogatható tevékenységek körébe került be a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása.
• A kisebb keretösszegű, GINOP-1.2.2-16 pályázat esetében nem nyújthatnak be támogatási kérelmet azok a vállalkozások, melyek nem rendelkeznek egy teljes lazárt üzleti évvel, azaz új, induló cégek nem pályázhatnak.
• A legtőkeerősebb és a legjobban fejlődő cégek számolhatnak a támogatásra.

Forrás: portfolio.hu