Bemutatjuk, hogyan működik és mit kell tudni a bértámogatásról a munkavállalók csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásával kapcsolatban.

2020. április 29-i hatállyal történt módosításokkal kiegészítve.

A bértámogatás igénybevételének feltételei.

A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz. 
A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra 

A munkavállaló részéről:
◦ nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
◦ a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
◦ a támogatás igénybevételekor vállalja:
   • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
   • azt, hogy a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
   • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.
   • Fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
Módosulnak az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is. Ez alapján a munkáltató és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. [105/2020. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja] Abban az esetben tehát, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felén nem terjed túl, az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség. Fontos, hogy ez utóbbi esetben nem terheli a munkáltatót a csökkentett munkaidőre járón túli munkabér-fizetési kötelezettség. Az egyéni fejlesztési idő kiadására is hosszabb idő áll rendelkezésre. Abban is megállapodhatnak ugyanis a felek, hogy a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében nem csak a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [105/2020. rendelet 1. § b) pontja]
   • a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,

A munkaadó részéről:
◦ a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

Csökkentett munkaidő: Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja].
       • legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
       • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
       • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban

• 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

• a támogatás igénybevételekor vállalja:
     ◦ a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára (max 3 hónap), valamint további 1 hónapig:
     ◦ azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
     ◦ azt, hogy a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
     ◦ azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
     ◦ azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

Lényeges változás, hogy a munkáltatót terhelő munkahely fenntartási kötelezettség nem a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám és valamennyi telephely tekintetében irányadó, hanem csupán a munkáltatóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tilalma is csupán azon munkavállaló vonatkozásában áll fenn, akivel a munkáltató támogatás iránti kérelmet nyújtott be. [105/2020. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja]

A kérelem tartalmát illetően a Rendelet könnyítést ad a tekintetben, hogy a támogatás iránti kérelemben a munkáltatónak nem kell bemutatnia a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, valamint ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, és azt sem, hogy a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette.

Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a (munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben történő foglalkoztatás) valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (munkaerő-kölcsönzés) foglalkoztatáshoz.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020.03.11) szerinti távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama három hónap.
A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás mértéke – a kérelem benyújtásának napján hatályos munkaszerződés szerinti – alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. (Ennek az alapbérnek a részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.) [105/2020. rendelet 1. § f) pontja és 3. § (3) bekezdés]

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

Pontosítja a Rendelet a korábbi szabályozást arra vonatkozóan is, hogy ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkáltató együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani, és egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás ugyanazon időszakra szólhat csak. [105/2020. rendelet 5. § (3) bekezdés]

A kormányhivatal
  • a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
  • határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
  • ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
  • ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

Technikai jellegű, adminisztráció csökkentést célzó új szabály, hogy nincs szükség külön munkaszerződés módosítás aláírására a felek között, mert a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében a 105/2020. rendelet erejénél fogva a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint automatikusan módosul. Természetesen, ha a felek már a kérelem benyújtását megelőzően módosították a munkaszerződést, az sem probléma. [105/2020. rendelet 5. § (6a) bekezdés]

Méltányos módosítás, hogy a munkáltató mentesül a támogatás visszafizetési kötelezettsége alól, nemcsak akkor, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg, hanem akkor is, ha a munkaviszony megszüntetésére a munkáltató azonnali hatályú felmondása révén kerül sor [Mt. 78. §], mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, avagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [105/2020. rendelet 9. § (5) bekezdés]

A 47/2020 Korm. rendelet munkajogi szabályainak kiegészítése (104/2020. Korm. rendelete)

– a munkáltató elrendelhet legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet;
– munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet 24 havi időtartamra meghosszabbíthatja,
– az Mt. munkaidőre (99. §) és pihenőidőre (104–106. §) vonatkozó rendelkezéseitől nem lehet eltérni
– az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet alkalmazni.

ado.hu