2015. november 1-től változnak a közbeszerzési szabályok, így az 50% alatti  támogatás intenzitással rendelkező vállalkozásokra is kiterjesztik a közbeszerzési kötelezettséget. Ebből eredően bizonyos feltételek teljesülése esetén a 2015. november 1. utáni beszerzések, megrendelések, szerződéskötések már közbeszerzési kötelezettséget vonhatnak maguk után.

Az új Közbeszerzési törvény (a 2011. évi CVIII. törvényt felváltó 2015. évi CXLIII. számú törvény, a továbbiakban: új Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre. Ennek értelmében 2015. november 1-től a Minisztérium tájékoztatása alapján, a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során.

A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – egyebek mellett – az az egyébként az új Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezet is, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az új Kbt. 5. § (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 25.000.000,- forint összegben közvetlenül támogatja. Kiemelendő, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.

Fontosabb változások:

• Eddig az volt a szabály, hogy ha uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárás esetén 50 százaléknál több a támogatás, akkor köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására a kedvezményezett, uniós értékhatár alatt pedig ha 75 százalék felett van a támogatás. Most ehelyett lép hatályba az az általános és nagy változást hozó szabály, hogy ha van az adott projektben legalább 25 millió forintnyi elnyert támogatás, akkor köteles a kedvezményezett közbeszerzési eljárást lefolytatni

• Ez az új nemzeti eljárásrendet jelenti, amelynek keretében az ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre és az eljárást egyidejűleg közzé kell tennie egy új internetes felületen is
• Fontos tudni, hogy az új Kbt.-vel a közbeszerzés alsó értékhatára nem változott, hiszen eddig és ezután is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni áru- és szolgáltatás vásárlása esetén 8 millió forinttól, illetve építési beruházásoknál 15 millió forint felett.
•  
• A köznyelvben három ajánlatosnak hívott közbeszerzési eljárás értéktartományának felső határa ugyanakkor 25-ről 18 millió forintra csökken áru- és szolgáltatás vásárlás esetén, ami azt jelenti, hogy nem 8-tól 25-ig, hanem 8-tól 18 millió forintig zajlik majd ez az eljárás, illetve 15 millió felett építési beruházás esetén nem 150 millióig, hanem csak 100 millióig lehet ezt a 3 ajánlatos megoldást alkalmazni.

• Az új nemzeti eljárásrend alapján a közbeszerzésre kötelezett cégek körének kibővítése számos kkv számára újdonságot jelenthet, hiszen a cégek széles körének nincs még tapasztalata az ilyen eljárások lefolytatásában, illetve a pályázatok kiírói oldalán sincs még az elbírálás során felmerülő sokféle jogi-technikai kérdésre érdemi tapasztalat (pl. mi történik egy 350 millió forintos elnyert támogatás esetén, ha abban gép, eszköz és ingatlanberuházás is egyszerre történik, hogyan kell "szétszedni" a projektet, illetve ez mennyi plusz munkát ad a közbeszerzés lebonyolítói, illetve jóváhagyói számára)
•  
• Mivel az új törvény november elsején lép hatályba, így elvileg arra is lenne lehetőség, hogy a GINOP 2.1.1. vállalati K+F+I pályázatot (amelynek beadhatósága október 30-án nyílik meg) még a régi törvény hatálya alatt nyújtsák be. Az eddigi szabályok szerint a benyújtással egy időben megkezdett projekt végrehajtás esetén, a régi szabály érvényes, de ezt hivatalosan is igazolni kell. Várhatóan a GINOP 2.1.1. pályázat tényleges beadhatósága átcsúszik november 1. utánra eljárásrend egyértelműsítése miatt.

A Magyar Közlöny ide vonatkozó számát itt érheti el.

Forrás: portfolio.hu